2014.11.02. 18:42
Élni, élni mindenáron
Tudom, tudom, írhattam volna előbb, gyakrabban, rendszeresen. A probléma leginkább az, hogy a laptopon rossz a szóköz, szóval mutatóujjban kicsit megterhelő ilyen hosszúságokban gépelni. Most megpróbálok egy keveset pótolni.
Tulajdonképpen az élet olyan, mint bármikor. Melózom vakulásig, edzek, olvasok és bulizok. Hol jobban, hol kevésbé. Pár esemény van csak, ami említést érdemel.
Az egyik, hogy Szeptember elején megkaptam az állandó szerződésemet a cégnél, így egy keveset emelkedett a fizetésem, és elindultam a ranglétrán felfelé. A munkaköröm pontos megnevezését le sem írom, mert annyira cifra, hogy borzalmas. A lényeg, hogy én tudom, hogy mit csinálok...többnyire. De ha nem tudom, akkor is szokott működni. Mindent egybevéve próbálok helytállni a munkahelyemen és a magánéletben (értsd: konyha) egyaránt.
Amúgy a ranglétráról annyit, hogy megtanultam a közvetlen főnökeimet kenyérre kenni, vagyis a sorvezetőm és a supervisorom is nagyon szeret, pedig mást nem csináltam, csak a legjobb tudásom szerint végeztem a munkámat. Rájöttek, hogy a műszaki dolgok nem teljesen idegenek számomra, tudom, hogy mi az a villáskulcs, szét tudok szedni és össze tudok rakni dolgokat, így lettem helyettes technikus. Az is feltűnt nekik, hogy átlátom a munkámat és van felelősségem a cég felé, mellette vannak szervezői és vezetői képességeim, így lettem helyettes sorvezető. Tudomásul vették azt is, hogy az eredeti végzettségem miatt ismerem az emberi testet, ezért fog fizetni nekem a cég egy elsősegély tanfolyamot. Most pedig gépoperátori képzést kaptam. Kezdem úgy érezni, hogy alul vagyok fizetve.
A munkáról legyen elég ennyi, bár ezzel gyakorlatilag életem kétharmadát ugortam át. A magánéletem leginkább a konditerem és a sport, valamint a barátaim jelentik. Illetve a konyha.
Egyre egészségesebben és jobban főzök. Bár legutóbb az almás-fahéjas csirke nem sikerült a legjobban, bár rossz nem lett, egy tapasztalt szakács azért biztos sokkal többet ki tudott volna hozni belőle. Az étrendemet persze leginkább a csirke és a rizs teszik ki, reggelire a zab,- vagy egyéb gabonapehely, mindenhez zöldség, nasinak pedig nem csoki, hanem mogyoró és mandulafélék. Szóval ha leszámítjuk a hétvégente közös ivászatokat, kijelenthető, hogy egészségesen élek. Ja, a multivitamint nem is említettem.
A sportban is kezdek sikereket elérni. Egyre nagyobb súlyok, látványos változások, elismerő pillantások és megjegyzések a többiektől a teremben, és a szexi egyedülálló unatkozó anyukák egyre gyakoribb társasága a bizonyíték, hogy valamit jól csinálok. Jamie, az instruktorom pedig folyamatosan biztat, hogy csináljak többet, csináljam jobban, egyek rendesen, és az ő szavai alapján rám szívesen áldozza az idejét, mert látja, hogy fejlődök, és lelkes vagyok.
Az anyukákról egy pár szót.
Az itt megtalálható nőtípusok elég könnyen elhatárolhatóak egymástól. Vannak az idősebb generáció tagjai, előkelő attitűd, kifogástalan megjelenés, könnyed, méltóságteljes modor. Láthatóan számukra a királynő a példakép.
Van az fiatal generáció, egy részük slampos, stílustalan, semmi tartás, gerincproblémák 20 év múlva. A másik részük megtanult nőkét mozogni és viselkedni, de óvatosnak kell lenni velük, mert mindenáron gyereket akarnak.
Aztán vannak azok az egyedülálló, önálló, igazi nők, egy részüknek gyerekük van, és ők megállnak a saját lábukon, de a saját kezük már fáradt, az elemek is mind lemerültek, de a megjelenésük, határozottságuk, kisugárzásuk miatt könnyedén találnak maguknak egy-egy balekot, hogy igényeiket kielégíthessék. Mondjuk engem.
Határozottan előnyös hasonló magabiztosságot sugározni, mert én meg így egyre gyakrabban találok ilyen igazi nőt, akivel elb@szhatom az időt. (Egy tapasztalat. Ha a gyerek a szomszéd szobában full hangerőn nézi a Frozent, és harmadjára tekeri vissza a Let it go-t, akkor baromi nehéz jól teljesíteni anyuval)
Egyébként meglepő, hogy ezt mennyire hamar meg lehet unni. Nem vágyom már az ilyen kalandozásokra, sokkal inkább a biztonságot keresem. Ezért sokkal szívesebben keresnék magamnak olyan lányt, aki mellett kitarthatok, akivel beszélgethetek, akivel esetleg jövőt építhetek. Most már időszerű, úgy érzem. De ezt meg kell találni. Jelölt volna, csak mindegyikőjüknek van már barátja, és tudjuk, hogy az a kapcsolat, ami megcsalással kezdődik, az megcsalással is fog véget érni. Úgyhogy tovább kutatok, próbálok közösségekbe járni (már ami nem a kollegák) meg ilyesmi.
Igen, a kollégák... Volt egy ilyen céges Halloween buli, amire többen kérték, hogy menjek el, de mindig mondtam nekik kendőzetlen őszinteséggel: szinte az összes időmet velük töltöm, nem akarom a szabadidőmet is velük tölteni. Akármennyire jóba vagyunk, nem bántjuk egymást, együtt dolgozunk, közben jókat röhögünk, beszélgetünk... attól még kollégák vagyunk. Én lennék a legboldogabb, ha legalább egyikőjüket a barátomnak nevezhetném, de ez még nagyon-nagyon messze van.
Most pedig, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, jöjjön a lényeg!
A következő évben a Divizió 1/A csoportos jégkorong világbajnokság Krakkó városában kerül megrendezésre! Igen, ott leszek. Igen, szurkolóként. Igen, magamnak fogom fizetni. A világ legjobb sportja a Lengyel és a Magyar válogatottakkal, de ott lesz még Japán, Ukrajna, Olaszország és Kazahsztán, a tét pedig a világelitbe jutás.
Irdatlan nagy buli lesz.
A blog.hu bevezetett egy "Követés" funkciót, szóval ha érdekelnek mindennapi történéseim, kattintsatok jobb oldalt a spirálfüzetre, és a kövessétek a blogomat, hogy azonnal értesüljetek, ha új posztot írnék. Ezt megpróbálom minél sűrűbben megtenni.
Addig is várok ötleteket, hogy milyen gyakorisággal frissítsem a blogom, motivációs ötleteket ezzel kapcsolatban, és hogy szeretnétek-e sportszakmai cikkeket is olvasni.?
Köszönöm.
Az NHL kezdetét vette (már egy hónapja), és sajnos a Flyers nem szerepel eddig túl fényesen.
A legutóbbi meccs:
Flyers - Panthers 1:2
Let's Go, Flyers!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.