Mióta az kies albionba visszatérém, a blogom frissítése elmaradá. Ezen pótolandó írám e bejegyzést.
(húbzmg, ez így hosszú lesz)

Visszatértem utáni első hétvégén történé, hogy buliban remélvén általmenék az Bencéék portája felé, és odaérvén látvám, hogy Ő az jó cimborájával, Totóval autóját serényen szereli, lévén annak defektje. Kérdém tőlök, lesz-é mulatság az éjszaka, de mondák, a mai mulatság elmaradá, mert (amennyiben az gépjármű sikeresen megszereltetik) a következő napfelkeltével indulánk Wales vidékére, hogy ott egy vízesést megszemlélénk.
Ezen felbuzdúlván csak két sört szólíták az bendőm mélységibe, hogy korán nyugovóra térhessek.
Másnap pirkadatkor általmenék újfent az Bencéék portájához, hogy utána több órás szekérhajtás végén (egytől-egyik csodálatos helyeken általmenvén) megérkezénk Wales vidékire, ahol neki is veselkedénk az túrának a patak völgyében. Mihelyt az utunk igazán megkezdénk, eső nyomban nyakunkba zúdulá. Esőkabátom nem lévén, rövidnadrágom és pólóm által fedett testem hamar igen átnedvesedé. Ezért az túránk utolsó szakaszában pólómat a nagy hideg miát levetém (tudom, hogy hülyén hangzik, de tényleg ezért), és a vízeséshez megérkezvén elsőként álltam be alája, azazhogy mögéje. De Bence, és az mi jó cimboránk, Jani, és persze Anita sem maradhasson ki az mókából, ruhájukat levetvén belemásztak a vízesés kivájta medencébe, mi oly meglepően mély volt, hogy az lábunk nem ért szilárd talajt.
Miután magunkat kifürödvén, a hideg miát vacogva, de felettébb derűlt kedvvel vissza indulánk, annak előtte az helyi kemények megérkezvén, a vízesés tetejéről (cirka 10 m. A szerk.) a medence vízébe nagyot ugranának, min mi igen elcsodálkozánk.
Vissza indulván az nap is ránk ragyogván sugarait megbeszélénk, hogy az helyi kocsmába betérénk, hogy utunk egy korsó hideg sörrel megkoronázánk. Ezzel végezvén újabb hosszú szekérhajtást eszközölvén térénk haza egész napos túránkból.

A munkát egész könnyen sikerült újra felvennem, edzeni is újra elkezdtem járni a megszokott rendszer szerint. Feltűnt, hogy sok az új arc a munkahelyen, de nem gáz, ha jól csinálják. Többnyire örömmel fogadtak.

A következő hétvégén vala
Heddersfield-be mentünk vala
Mert ott két barátunk lakik vala
Egyetem miatt költözének oda

Az odafelé úton vala
Nemzeti parkban megálltunk vala
Libegőn felutaztunk vala
Szaros tizennégy fontért vala

Ezután barlangásztunk vala
Túravezető csajba beleestem vala
Olivér energiával teli vala                             (Két éves a kölyök, fogod?!)
Lépcsőn Ő húzott minket vala

Amfiteátrumot is láttunk vala
Toronyba is felmásztunk vala
Majd libegőn visszamentünk vala
Utunkat folytattuk vala

A városba érkeztünk vala
Andi és Norbi nagyon vártak vala
Sört a kezünkbe nyomtak vala
Étellel is kínáltak vala

Aztán a helyi parkba mentünk vala
Egymásnak frizbit dobáltunk vala
De nagyon bénák voltunk vala
Nemsokára visszaindultunk vala

Újabb sör és aranyos vodka vala
És zene is szólt ott vala
Hamar nagyon mosolyogtunk vala
Este tízre már részegek voltunk vala

A buli hirtelen megállt vala
Mert házigizdák tökrészegek vala                   (Mondjuk, Én is szuperhősre ittam 
Őket aztán ágyba dugtuk vala                               magam, de az mindegy)
Éjfélkor aludni tértünk vala

Másnap az Egyetemet megnéztük vala
Mesterséges folyóba kacsáztunk vala
Helyi burgeresnél ebédeltünk vala
Délután felé elköszöntünk vala

Hazafelé utunkon vala
Hatalmas dugóba álltunk vala
Öt órát utaztunk vala
De végül mégiscsak hazaértünk vala

Ezután elég durva volt a hét, főleg szerdától, mikor megkérdtek, hogy nem mennék be inkább reggel négyre dolgozni...? Hát bementem három napot hajnalra, és nem voltam energikus. Főleg, mert egyik éjjel sem tudtam igazán aludni, szóval 3-4 órákat aludtam. Péntekre már nagyon-nagyon zombiként álltam. Péntek este végül kialudtam magam, aztán pedig...

Na jó, nem jut eszembe, hogy még milyen ocsmány formában mesélhetném el, úgyhogy csak...

Szóval átmentem Bencéékhez, tulajdonképpen meghívás nélkül, csak mert porzott a vesém, szikkadt az agyam, erre kijelentették, hogy épp most indulunk kerti partyba, BBQ, sütögetés, mianyámkínja, szóval oda elmentünk, sütögetés, iszogatás, sör, tequila, sör, tequila (x30). Kaja, sör, tequila, vendég lány, aki nyári munka miatt ide jött, szakadt nadrág, szőnyegtakarítás, a szám pedig azért van szétharapdálva, mert a sült hús visszatámadott.
Amúgy az öltönynadrágomat végérvényesen kinőttem, kelleni fog egy másik. Oké, hogy varrás mentén szakadt szét, de ha megvarrjuk, utána ugyanúgy szét fog szakadni, mert egyszerűen kinőttem. Van ilyen, még mindig fejlődök. Amúgy a szalagavatós/ballagási öltönyöm, szóval nem mai darab. De azért jól bírta.

Ami azt illeti, csomó dolog történt még, de az nem a nagyközönségnek való, ha érdekel, akkor írj nekem, aztán vagy elmesélem, vagy nem.

A Hall of Fame; Philadelphia három új tagot választott be: Eric Lindros, John LeClaire és Eric Desjardins. 
Let's Go, Flyers!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.