Magamban eltökéltem a múltban, hogy ezt a blogot legalább havi rendszerességgel frissíteni fogom, és ezt meg is próbálom tartani az új évben. Jelen pillanatban ez viszonylag egyszerű, hiszen attól függetlenül, hogy szinte mindig itthon voltam, rengeteg minden történt. Beszámoló a tovább után...

Kezdjük talán kicsiny családommal.
Nagyobbik unokahúgom lassan befejezi az általános iskolát (bazeg, már 14 éves), és felvételizik a József Attila Gimnáziumba (asszem, oda), és nagyon-nagyon izgatott, hogy mi fog történni. Alig várja már, hogy a kellemes, nyugodt, csendes vidéki életet lecserélje a budapesti nyüzsgésre és pörgésre. Azért lesz hozzá egy-két jó tanácsom, hogy mit kerüljön, mire figyeljen. Mire mondjon igent, és mire nemet. Bár úgysem fog hinni nekem, ahogy én sem hittem ilyen idősen a kéretlen jó tanácsoknak, azért megpróbálok hatni rá. A szörnyű a dologban, hogy 10 évvel vagyok idősebb nála, és bakker, látom lassan, de biztosan nővé érni, és hozza haza a barátnőit, és ha ez a következő mondjuk 5 évben is folytatódik, akkor én inkább önként bevonulok 3-5 évre...

Az elmúlt (és elkövetkezendő) pár hétben arra összpontosítok, hogy régi-új, de mindenképpen jó barátaimmal kicsit felelevenítsem a kapcsolatot, és beszélgessek mindenkivel pár szót, mivel már eldőlt az, hogy Március elején elköltözöm itthonról, és a távolság nem az a könnyen áthidalható kategória. Anglia nem a szomszéd.
Szóval kaptam munkát a BMW csoport Mini autóülés-gyárában, Banbury-ben. Kicsit para a dolog, hiszen még sosem voltam önellátó. Vagyis lövésem sincs arról, hogy hogyan éljek a szüleim gondoskodása nélkül. Oda kell figyelnem arra, hogy mindig legyen mit ennem, mindig tiszta legyen a reták, mindig legyen WC papír, meg egy rakás olyan apróságra, ami a szüleimnek már zsigerből jön, és nekem pedig lövésem sincs róla, és észre sem veszem, csak akkor, amikor hiányzik. Aztán a másik probléma, hogy nem tudok főzni. Jó, tojásrántotta, meg egy rakás tojásos dolog megy, meg tudok rizst főzni, meg esetleg egyszerűbb sült húsokat csinálni, de ez mégsem mehet örökké. Illetve, dehogyisnem. :) Tulajdonképpen a tojás, a rizs és csirkehús mindenre elég, kiegészítve a szokásos zöldség-gyümölcs dolgokkal meg a csapvízzel. Pont elég mindenre.
A lényeg még mindig az, hogy parázok az újdonságtól, de mellette izgatottan várom is az újdonságot. Tudom, hogy szar lesz az első egy hónap a melóban, mert fájni fog mindenem, de akaraterővel legyűröm. Tudom, hogy szar lesz a barátaim személyes közelsége nélkül, de mire megszokom a munka nehézségét, már lesznek új ismerőseim, és lesz elfoglaltságom, amit űzzek és csináljak, meg ilyenek. Persze, az internet közel hoz mindent és mindenkit, de mégsem lesz az, hogy leülünk egy sörre valahova.

Jut eszembe, még mindig nem iszom. Már 41 napja vagyok teljesen tiszta, sem pia, sem cigi és egyre inkább büszke vagyok magamra. Az igazi nehézséget (már az ismételten, de szerencsére egyre ritkábban jelentkező elvonási tünetek után) az okozza, hogy amikor elmegyek bulizni, az emberek nem értik meg, hogy én márpedig nem iszom. Hülye Sanyinak mondtam, hogy nem kell a sör, ne hívjon meg sörre, mert nem fogom meginni. Csak vett nekem egy sört, amit persze Ő ivott meg. Ne fogta fel a kis fejével, hogy nem kell a kurva sör, mert leszoktam. És egyébként hihetetlen kretének az emberek (tulajdonképpen két kivétellel), mert valami rosszat akarnak rám erőltetni, és azt mondják, hogy ez tulajdonképpen jó (ami azt illeti, van jó oldala is), és nem értik, hogy miért nem akarom folytatni az egyébként káros szokást. Érdekes, a cigaretta, mint káros, és romboló és drága dolgot megértik, hogy abbahagytam, sőt, büszkék rám, de egy hasonlóan káros, drága, romboló és ezek mellé még tudatmódosító szer, vagyis az alkohol mellőzését pedig nem értik meg. Valahogy ez nekem idegen. Itt mondok köszönetet annak a két személynek, akik nem csak azonnal elfogadták, de támogatnak is ebben, és a véleményük is az, hogy úristen, ez tök jó dolog. Valaki, aki tud nemet mondani.
Köszönöm, Csicsi és Árpi!
Lehet, hogy most egy kicsit képmutatónak tűnök sokak szemében, hiszen ez év előtt tulajdonképpen 8 éven át nem vetettem meg a piát, de teljességgel elfogadtam, ha valaki nem iszik.
Amúgy a legijesztőbb dolog, ami történt velem, annak kapcsán, hogy leszoktam, és ezt legutóbbi bejegyzésemben le is írtam, hogy leszokok, az volt, mikor táncon az egyik srác azt mondta nekem: "ez annyira nem te vagy." Az villant át a fejemben, hogy valahol mindenki elkönyvelte, hogy alkoholista vagyok. Ez még egy plusz motivációt ad, hogy márpedig megmutatom mindenkinek, hogy le tudok szokni, és nem is fogok visszaesni.
( -Kérsz cseresznyét?
- Á, kávé után?
- Oh, nem, még vezetek.)
Haha. Akkor sem leszek lecsúszott züllött alkoholista, és még a lehetőségét is kizárom annak, hogy azzá váljak! Tessék ezt elfogadni! Köszönöm!

El vagyok puhulva. Amióta nem járok táncra, elég ingerszegény életem van, és nincs mozgás, nincs sport, ami amúgy végig kísérte az életemet. Ki kéne mennem futni, vagy ilyesmi. De az unalmas. A helyi hangulatápolóból is elvitték a ping-pong asztalt, és a sokkal kevesebb mozgást igénylő biliárdra cserélték. Pedig azt asztalitenisz egy kiváló sport, megmozgat teljes testben, a gondolkodást is fejleszti és még vicces is.

Tényleg, jégkorong. Szóval néha-néha még ki tudok menni meccsre, és ez jó, legutóbb pl. U18-as női válogatott meccsen voltam, és király volt. Hamarosan lesz a szuperkupa, amire lehet, hogy el tudok menni. Jó lenne.
Hamarosan pedig kezdődik az olimpia, amin a tavalyi világbajnokság hatása miatt Svájc válogatottjának fogok szurkolni. Egy kis ország meghatározó hokinemzet lett, és ez engem is, és országunkat is reménnyel tölt el.

Az olimpia miatt szünetel a legtöbb jégkorong bajnokság, így az NHL is. A Flyers öt játékost adott az olimpiára: Strait a svájci, Timonen a finn, Raffl az osztrák, Voracek a cseh, Meszaros pedig a szlovák válogatott tagjaként fog pályára lépni Sochiban.
Már csak azért is kell szurkolni a Philadelphiának, mert az osztrák válogatott a világbajnokságon is ellenfelünk lesz, és ha bejutnak a rájátszásba, akkor Raffl, aki egyébként bombaformában játszik mostanában, nem lesz a válogatott tagja.

A legutóbbi meccs:
Calgary Flames - Philadelphia Flyers 1-2
Let's Go, Flyers!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.