Nyilván nem, de miért nem? Az, hogy az ész nélküli stadionépítés jelen pillanatban teljesen értelmetlen, az nem lehet senkinek sem újdonság, de annyi rossz, vagy rosszul megfogalmazott ellenérv kering az emberekben, hogy muszáj reagálnom. Úgyis ígértem sportszakmai cikkeket.

Először is tisztázzuk le: a stadionépítésre szánt milliárdokat, még ha akarnák sem tudnák csak úgy átpumpálni az egészségügybe. Nem értek hozzá, de a lényeg, hogy egy ilyen összeg tranzakciója nem egy sima banki átutalás. Aki a Szt. faszomtudja kórház állapotaival próbál érvelni a stadionépítés ellen, az a demagógia csúcsa nálam. Bár mondhatnék képmutatást is, a lényeg ugyanaz. Értem a szándékot, de a koncepció mögöttes tartalma kétes. De nem lényeges, mert nem értek hozzá.

Szóval, miért is felesleges most a stadionok építése?
Azért, mert a szar díszcsomagolásban is büdös.
Kifejtem.
A foci, a sport a szórakoztatóipar egy ága. Képzeljük el úgy, mint egy hentesüzletet. Bemegyünk, fizetünk egy termékért, és a fogyasztás után eldöntjük, hogy ez egy jó hentes, vagy egy rossz. Esetünkben a felkínált termék NEM a stadion, hanem a játék. A stadion a csomagolása a terméknek. Ha szép, az jó, de nem ez a döntő. Ha rossz terméket kapok, teljesen mindegy, hogy milyen a csomagolás, úgysem megyek vissza. A produktum minősége az, ami ebben a döntő.

Szóval.
Egy stadionnak nem csak az építése, de fenntartása is költséges. Bevételre van szükség, ahol az egyik legmagasabb az eladott jegyek száma. Ha a 2015-16-os NB 1-es szezont veszem alapul, a tíz legmagasabb nézőszámot produkáló meccsen csak EGY (1) mérkőzés volt 10 ezer néző felett (Ferencváros-Újpest, 2015. 12. 12. 17489 fő), ami elég rossz, az MTK Budapest csapatának pedig 22 forduló is kevés volt, hogy összesen elérjen 10 ezres nézőszámot (7791), ami egyenesen szégyen. Főleg egy budapesti csapattól. A teljes szezon átlagos nézőszáma pedig 2780 fő volt, ami borzalmas. (Itt megjegyezném a Ferencváros átlag nézőszáma 8000 feletti volt, így a Groupama Arénát nevezhetjük indokoltnak.)

Ennyi eladott jeggyel szinte lehetetlen profitot termelni, még a nullszaldó is necces, a fenntartási költségek pedig elég magasak.

Következtetés: Ha nincs a létesítmény megfelelően kihasználva, akkor veszteséges.
De miért nem megy ki a nép meccsre?
1.: Nem engedheti meg magának.
Ez amilyen logikus, annyira nem igaz. Valóban költséges dolog a szórakozás, de valahogy mindig jut rá pénz. Ez egy olyan szükséglete az európai embernek, ami ellen tehetne, de nem igazán akar. Bármilyen szórakoztatóipari, vagy turisztikai szolgáltatásról beszélünk, az ember mindig megtalálja a módját, hogy elköltse a megkeresett forintjait.

2.: Nem megfelelő a produktum
Itt jön a hentesüzletes példa. Amennyiben a szórakozásomra felkínált termék nem éri el a kívánt hatást, nem megyek vissza később. Tömörebben megfogalmazva: Ha szar focit látok, inkább otthon maradok. A termék, mint mondtam, maga a játék, a szép stadion pedig ezen nem fog változtatni. Nyilván jobban esik tiszta WC-ben pisálni, tágas kényelmes kiszolgálóhelyiségekben kapni a sört és a szotyit, de nem ez a döntő érv.

3.: Rossz társaság.
Amilyen igaz, akkora baromság ez is.
Van pár száz ember, akik kimennek balhézni, de ha kint lenne körülöttünk 12 ezer normális szurkoló, nagyon gyorsan befognák a pofájukat. Garantálom. Erről ennyit. A zajos kisebbségnek nem szabad engedni, ok?

Ja, szóval most egy csomó mindent leírtam, de mégis hogyan lehetne változtatni ezen? Ha nem a stadionok, akkor mi?

Félreértés ne essék, szerintem egy sportág, kifejezetten egy látványsport, még kifejezettebben a foci fejlesztése fontos napirendi pont kell legyen. Tolni KELL bele a pénzt, mert ha okosan van felhasználva, rengeteget hoz a kasszába. Na, de hogyan is kellene ezt csinálni?

Először is, hosszútávú tervre van szükség. Nyilván kellenek rövid és középtávú tervek is, azokat majd esetleg máskor kifejtem, de itt a stadionépítésről van szó, szóval legalább 20 év, vagyis egy generáció. Soknak hangzik? Az is. Ezért kellenek a rövid és középtávú célok.
Először is érdemes párhuzamosan fejleszteni a profi felnőtt sportot és az utánpótlást. Infrastrukturális szempontból a fejlesztő és metodikai központokat és a humán erőforrást. Bizony.
Új, fiatal és INNOVATÍV szakemberekre van szükség minden tekintetben, minden csapatnál, szövetségi szinten szabályozva is akár. Itt pedig az innováció a kulcs. Újítások kellenek, ehhez pedig ne féljünk segítségül hívni azokat az országokat, akik ehhez példát adhatnak. Nézzünk körül, milyen módszerekkel, metódusokkal dolgoznak Németországban, Spanyolországban, és a többi foci nagyhatalomnál. Tegyük magunkévá ezeket az módszereket, mint edzésmódszerek, mint pedig menedzselés szintjén.
Fontos az edző-, mentor-, és játékvezető képzés is, ezek mind a játékosok képességeit növelik, ezzel a játék színvonalát, és végső soron ide lyukadunk ki mindig: A játék színvonala döntő.
Mivel párhuzamosan fejlődik (ideális esetben) minden korosztály, így a mérkőzések nézőszáma fokozatosan, már az első pár évben növekedni fog, de igazán nagy áttörés akkor jön el, amikor ennek a rendszernek az első, könnyen befogadó korosztálya (Akik mondjuk most 10-12 évesek) berobbannak a profi futballba. A színvonal emelkedése (IDEÁLIS ESETBEN) ugrásszerű lesz, amit a nemzetközi szerepléseknek kellene elsősorban igazolniuk.
Amikor pedig a nézőszám elér egy olyan határt, amikor a régi stadionok már nem képesek befogadni, vagy kiszolgálni a nézőket...

...akkor jöhetnek a stadionok.

Vagyis, ha most elkezdődik egy radikális változás az egész magyar futballban (és esetleg megfontolják ennek a cikknek a felvetését, és kidolgoznak hozzá egy részletes tervet), akkor alsó hangon nyolc év múlva lesz értelme új stadionokat építeni.
Addig nem.
Legalábbis szerintem.

De tudjátok, mit?
Legyen ez egy vitaindító, mint amúgy mindig is, ha valamivel nem értetek egyet, máshogy látjátok, más elképzelésetek van az itt leírtakról, ne habozzatok érvekkel bombázni, beszéljünk róla, mert szükséges.
Én itt leszek majd, és figyelek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.